Az európai fogyasztóvédelmi politika az Unió, a tagállamok és azok állampolgárai között létrejött partnerségi viszony, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződésben rögzített két elven alapul:

  • A fogyasztók egészségének, biztonságának és gazdasági érdekeinek védelme, illetve a tájékoztatáshoz és az oktatáshoz való joguk érvényesítése céljából uniós intézkedések széles skáláját kell foganatosítani.
  • A többi uniós politika és tevékenység meghatározásakor és végrehajtásakor figyelembe kell venni a fogyasztóvédelmi követelményeket.

Az EU a társadalmi, gazdasági és környezeti változások, valamint az új tudományos eredmények és szakvélemények fényében rendszeresen frissíti fogyasztóvédelmi politikáját. Az Európai Bizottság azután terjeszt be jogszabályjavaslatot, miután értékelte a javasolt intézkedések lehetséges hatásait és széles körű konzultációt folytatott az érdekelt felekkel.

Az uniós jogszabályok alapján valamennyi fogyasztót megillet bizonyos minimális védelem, függetlenül állampolgárságától és az adott esetben alkalmazandó nemzeti jogtól. Az, hogy ez a védelem milyen formát ölt, a konkrét országtól függ. Amikor a tagállamok egy uniós irányelvet saját nemzeti jogukba átültetnek, gyakran az uniós irányelvekben foglalt alapkövetelményeknél szigorúbb előírásokat hoznak. Egyes főbb fogyasztóvédelmi jogszabályokat – pl. a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó jogszabályt – minden ország beépítette jogrendjébe. 2014-től valósul meg annak a jogszabálynak a teljes harmonizációja, amely kimondja, hogy a távollevők között (elsősorban az interneten) megkötött szerződések részes felei az aláírástól számított tizennégy napon belül elállhatnak a szerződéstől.

Az EU a helyszínen  együttműködik a tagállamok illetékes hatóságaival annak feltárására, hogy a fogyasztóvédelmi jogszabályokat helyesen hajtották-e végre. Az adott jogszabályokat be nem tartó kereskedők bírsággal sújthatók.

Ha a tagállamok olyan árukról szereznek tudomást, amelyek súlyosan veszélyeztetik a fogyasztók egészségét és biztonságát, erről az EU sürgősségi riasztórendszerén (RAPEX) keresztül értesíthetik az Európai Bizottságot. A rendszer segítségével az információk Európa-szerte gyorsan megoszthatók, így lehetőség van a megfelelő intézkedések foganatosítására.

Ki mit csinál?

Az Európai Bizottság javasolja a jogszabályokat.

A nemzeti szakértők és hatóságok megvitatják a javaslatokat.

Az Európai Parlament és a Tanács dönt a jogszabály-javaslatokról.

Az EU-tagállamok alkalmazzák az uniós jogszabályokat, és garantálják, hogy a tagállamok, a termelők és a vállalkozások betartsák azokat.

A fogyasztóvédelmi szervezetek képviselik a fogyasztókat uniós és tagállami szinten.

Az iparnak és a vállalatoknak a gyártás, a feldolgozás és a forgalmazás során meg kell felelniük  az uniós szabályoknak.

A független ügynökségek tudományos szakvéleményben értékelik az élelmiszerek, a takarmányok és a gyógyszerek jelentette esetleges kockázatot, valamint az állategészségügyi és közegészségügyi veszélyeket.

A tudományos biztosságok független tanácsadást végeznek a fogyasztók biztonságával, a közegészségüggyel és a nem élelmiszer-ipari termékekkel kapcsoltban.

Mennyibe kerül az uniós fogyasztóvédelmi politika?

Nem kerül sokba: a Biztosság a következő fogyasztóvédelmi program (2014-2020) végrehajtásához 197 millió eurós költségvetést irányozott elő. Ez évente egy fogyasztónak kb. 7 centjébe kerül.

miniszterium130718

A fogyasztók érdekében