Az utas elállhat-e a szerződéstől?

Mit jelent az elállás? Az elállás egy olyan jogi aktus, amellyel a szerződő felek egyike egyoldalúan visszamondja a megkötött szerződést. A felbontásból az következik, hogy a szerződés úgy szűnik meg, mintha az nem is jött volna létre, vagyis az addig kifizetett díjakat (előleget) az utasnak vissza kell kapnia. A szolgáltatás természetéből adódóan, pl. utazási szerződések esetében elállást csak a szolgáltatás igénybevételének megkezdése előtt  lehetséges gyakorolni. Utazási szerződéstől az utas bármilyen okból elállhat, sőt vannak különleges okból gyakorolható esetek is.

Milyen ideig és milyen okból állhat el az utas a szerződéstől?

A jogszabály lehetővé teszi, hogy az utas az utazási szerződéstől írásban tett nyilatkozattal bármikor elállhasson, de feltétlenül az utazás megkezdése előtt kell ezt megtennie. A lemondás okát és időpontját tekintve különbség abban van, hogy kell-e, és mennyi „bánatpénzt” kell megfizetni az utazás szervező részére.

Milyen formában teheti ezt meg?

Jelentősége van annak, hogy az utas közölte-e az elállási szándékot, illetve hogy pontosan mikor közölte azt. A jogviták elkerülése végett érdemes írásban közölni ezt a szándékot. Az írásos forma biztosíthatja, hogy nyoma marad az utas elállási nyilatkozatának.

Milyen helyzetekben kell bánatpénzt fizetni?

Szervező csak akkor követelheti a bánatpénz megfizetését, ha ez a lehetőség benne volt a megkötött szerződésben, valamint csak annyit követelhet, amit a szerződés tartalmaz. (Bizonyos esetek azonban kivételt képeznek a bánatpénz megfizetése alól.)

Mennyi bánatpénzt kell fizetnem?

A szerződésben foglalt bánatpénz mértéke nem haladhatja meg az utazási szolgáltatás díjának összegét. A bánatpénz egyébként a szolgáltatás díjának átalány formájában is megállapítható. Legrosszabb esetben a szolgáltatás eredeti összegét kell megfizetnünk egy visszamondott utazás esetén. A teljes díjban foglalt, de külön felszámított adók, illetékek és egyéb kötelező terhek megfizetését nem követelhetik az utastól.

A jogszabály védi az utasok anyagi érdekét. Akik hamar jelzik a szervezőnek, hogy mégsem kívánják igénybe venni a szolgáltatást. Ez (csak) utazás esetén harmincöt napot megelőző, szálláshely igénybevétele esetén negyven öt napnál korábbi időintervallumot jelent. Ilyenkor a teljes szolgáltatási díj legfeljebb tíz százaléka követelhető.

Mely esetek képeznek kivételt bánatpénz megfizetése alól?

1, Ha az utas az utazás megkezdését megelőző hatvan napnál korábban eláll az utazástól, bánatpénz nem követelhető.

2, Ha az utazásszervező az utazási szerződés lényeges feltételét az indulás előtt rajta kívül álló okból jelentősen módosítja (különösen, ha pl. díjemelésről van szó, s az 8%-os mértéket meghaladó), és az utas úgy dönt, hogy ilyen feltételekkel nem kíván utazni, bánatpénzt nem lehet jogszerűen követelni tőle.

3, Ha az úti cél, vagy az ahhoz vezető útvonal olyan területet érint, amely – a szerződés megkötését követően – a külpolitikáért felelős szerv (Külügyminisztérium) honlapján az „utazásra nem javasolt” térségeket megjelölő felsorolásba felvételre kerül, az utazásszervező köteles azonos, vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatást nyújtani. Ezt azonban az utas nem köteles elfogadni, hanem akár el is állhat a szerződéstől, és bánatpénz ilyenkor sem követelhető tőle.

Ezzel kapcsolatosan fontos és napra kész információkat kaphat alábbi hivatkozásra kattintva:
http://konzuliszolgalat.kormany.hu/utazasra-nem-javasolt-tersegek

Utazásszervező is felbonthatja a szerződést?

Igen, az utazás megkezdése előtt húsz nappal (írásban tett nyilatkozattal) jogszerűen elállhat az utazási szerződéstől, vagyis nem teljesíti azt, amiről az utassal megállapodott. A szervező attól függetlenül elállhat, hogy az ok a szervező vagy az utas érdekkörében merült fel.

Mire vagyok jogosult?

Ha az utazásszervező nem az utas érdekkörében felmerült okból áll el a szerződéstől, az utas ún. helyettesítő szolgáltatásra tarthat igényt, ha ennek nyújtására az utazásszervezőnek lehetősége van. A helyettesítő szolgáltatás azonban csak azonos vagy magasabb értékű lehet az eredetihez képest, de az utas egyik esetben sem köteles elfogadni az ajánlatot. A jogszabály a helyettesítő szolgáltatás ismérveit nem sorolja fel.

Mi jár az utasnak, ha nem tetszik a helyettesítő szolgáltatás vagy olyat fel se ajánlanak?

Ha az utazásszervező helyettesítő szolgáltatás nyújtására nem képes vagy az utas a felkínált helyettesítő szolgáltatást nem fogadja el, az utazásszervező köteles azonnal visszafizetni a teljes befizetett díjat és az után az irányadó jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot teljesíteni. Ha a szervező a helyettesítő szolgáltatást az eredetinél alacsonyabb értéken nyújtja, és az utas ebbe belemegy, a szervező köteles a díjkülönbözetet az utasnak megtéríteni.

A felmerült káromat megtéríti valaki?

Ha az utazásszervező nem az utas érdekkörében felmerült okból áll el az utazási szerződéstől, a helyettesítő szolgáltatáson, díjvisszatérítésen, díjkülönbözeten túlmenően köteles az utasnak az elállás következtében felmerült kárát (ideértve a nem vagyoni kárt is) megtéríteni. Ilyen kár lehet, pl. üzleti célú utazás. A kár meglétét a polgári jog szabályai szerint az utas mindig köteles bizonyítani.

Nem köteles az utazásszervező megtéríteni a kárt, ha:

1, az utazásszervező elállására általa nem befolyásolható (ellenőrzési körén kívül eső), el nem hárítható olyan külső körülmény miatt került sor, amelyet a szerződéskötés idején nem lát(hat)ott előre.

2, A jelentkezők száma a legalacsonyabb résztvevőszámot nem éri el, és az utazásszervező elállásáról az utast írásban, az utazási szerződésben megjelölt időtartamon belül tájékoztatták.

3, A kellemetlenségek elkerülése végett érdemes már az utazási szerződés megkötésekor érdeklődni, hogy az utazási iroda az adott utat minimális résztvevőszámhoz köti-e.

miniszterium130718

A fogyasztók érdekében