A gyakorlatban sokszor jelentkező probléma, hogy a fogyasztóvédelmi hatóságokhoz forduló fogyasztó olyan panasza megoldását várja a hatóságtól, amelyre annak nincsen hatásköre. Amikor pedig az eljárási jogosultság hiánya okán születik elutasító döntés, a fogyasztó a kérdést gyakran úgy éli meg, hogy a „fogyasztóvédők” ide-oda küldözgetik, szerintük hatékony eljárásra nem kerül sor.

Ennek kiküszöbölése érdekében az alábbiakban kívánjuk tisztázni a fogyasztóvédelem területén működő szervek hatásköreit:

Itt fontos kiemelni azt is, hogy hatáskör hiányában a hatóságnak a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat kötelessége áttenni ahhoz a közigazgatási szervhez, amely rendelkezik az eljárás lefolytatására hatáskörrel.

Az Európai Unió fogyasztóvédelmi tevékenysége

eu_logo_szines

A témakört illetően nem lehet figyelmen kívül hagyni az Európai Unió szerepvállalását, mivel jelenleg 28 tagállama révén, közel félmilliárd fogyasztóval kell operálnia, akik szabadon válogathatnak a termékek és szolgáltatások hatalmas kínálatából. Az uniós fogyasztóvédelmi politika szigorú előírásokat tartalmaz, mivel a más uniós országban vagy akár az interneten történő vásárlás csak akkor lehet biztonságos, ha fogyasztók jogait európai szinten harmonizált, magas szintű védelem garantálja. Ezen Uniós jogszabályoknak való megfelelés a hazai jogalkotás feladata. Ráadásul a fogyasztókat -az áruk szabad mozgásának elvéből adódóan -minden Európai Uniós országban megkülönböztetés nélküli, azonos jogok illetik meg.

 Kormány

BM logo

A fogyasztóvédelemért felelős miniszter feladata a kormány elé terjesztendő fogyasztóvédelmi politikai koncepció kidolgozása, a szervezeti és intézményi rendszerre teendő javaslat megfogalmazása. Intézkedéseket tesz, kezdeményez a fogyasztói jogok védelme és érvényesítése érdekében.

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

22837_copy_1_nfh_logo

  • másodfokú szerv közigazgatási eljárásban
  • véleményezi a fogyasztókat érintő jogszabálytervezeteket a miniszter megkeresése alapján;
  • szükség szerint javaslatot tesz a miniszternek a fogyasztókat érintő jogszabályok módosítására;
  • közreműködik a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában, figyelemmel kíséri és elemzi annak érvényesülését;
  • működteti a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszert;
  • koordinálja az NFH és a fővárosi és megyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmi feladatkörükhöz kapcsolódó nemzetközi kapcsolatait;
  • végzi, illetve végezteti a feladatainak és a fővárosi és megyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmi feladatkörének ellátásához szükséges laboratóriumi vizsgálatokat, ennek érdekében működteti az Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriumot, valamint a Mechanikai és Villamos Laboratóriumot;
  • gondoskodik az NFH és a fővárosi és megyei kormányhivatalok 3. § (2) bekezdése szerint a miniszter szakmai irányítói jogkörébe tartozó feladatokat ellátó kormánytisztviselőinek szakmai továbbképzéséről;
  • együttműködési megállapodást köthet a fogyasztóvédelmi tevékenységet ellátó más állami szervekkel;
  • az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának nemzeti tagjaként működteti a hazai Európai Fogyasztói Központot;
  • ellátja a termékek forgalmazása tekintetében kialakított elektronikus, archiválást és információcserét biztosító rendszer (Information and Communication System for Market Surveillance) nemzeti kapcsolattartói feladatait;
  • ellátja a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek támogatására kiírt pályázatok kezelésével összefüggő feladatokat;
  • közreműködhet a miniszter szakmai irányítói jogkörének gyakorlásában
  • szakmai segítséget nyújtanak a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek tevékenységéhez és a fogyasztói ismeretek bővítéséhez, a fogyasztói tudatosság erősítéséhez;
  • fogyasztói jogokat ismertető kiadványokat jelentetnek meg;
  • termék-összehasonlító vizsgálatokat végeznek, illetve végeztetnek, és közzéteszik azok eredményét;
  • módszertani segédanyagokat készítenek a helyi önkormányzatok fogyasztóvédelmi tevékenységének elősegítése és egységessége érdekében,
  • támogatják az önkormányzati tanácsadó irodák működését,
  • prevenciós, figyelemfelhívó és tájékoztatási jellegű feladatokat látnak el a fenntartható és egészségtudatos fogyasztási szokások kialakítása érdekében.

Területi Kormányhivatalok fogyasztóvédelmi szervezeti egységei

Közigazgatási hatósági ügyekben első fokon a fogyasztóvédelmi, illetve piacfelügyeleti hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok járnak el; tehát a fogyasztói panaszok az alábbi elérhetőségeken tehetőek meg: link!

Ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset lényeges körülményeinek – így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny – figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg:

a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,

b) megtilthatja a jogsértő magatartás folytatását,

c) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a vállalkozást,

d) a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti, vagy megtilthatja az áru forgalmazását,

illetve értékesítését,

g) a jogszerű állapot helyreállításáig terjedő időtartamra elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes bezárását, ha az a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének védelme vagy a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges,

h) a a jogsértés megállapításától számított legfeljebb egy évig megtilthatja az alkoholtartalmú ital, a dohánytermék, illetve a szexuális termék forgalmazását, e rendelkezések ismételt megsértése esetén pedig elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet legfeljebb harminc nap időtartamra történő ideiglenes bezárását,

i) fogyasztóvédelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki.

A bírság minimális összege 15 ezer forint, és ha fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértésről van szó akkor, akár 2 milliárd forint is lehet. A jogsértés súlyát és ezzel a bírság mértékét

befolyásolja főként a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége, a jogsértéssel érintett áruk értéke, valamint az alapozhatja meg, hogy a vállalkozás tevékenységét az annak megkezdéséhez és folytatásához jogszabályban előírt egyéb feltételekkel végzi-e. A bírsággal kapcsolatosan fontos, hogy a jogerősen kiszabott bírság és annak késedelmi pótléka adók módjára behajtandó köztartozás.

Fontos kiemelni, hogy az NFH illetve a Területi Kormányhivatalok határkörébe tartozó közigazgatási eljárás egyedi sérelmek, kifogások rendezésére nem alkalmas.

Gazdasági versenyhivatal

gvh-logo42

A GVH a piaci verseny tisztasága felett őrködik, a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. LVII. törvény (Tpvt. vagy Versenytörvény) alapján.

Az általa lefolytatott eljárások legfőbb területei a következők:

  • fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása,
  • versenykorlátozó megállapodások,
  • gazdasági erőfölénnyel való visszaélés,
  • fúziókontroll.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a Gazdasági Versenyhivatal abban az esetben jár el, ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas.

A verseny érdemi érintettségét az alkalmazott kereskedelmi gyakorlat kiterjedtsége, illetve az érintett vállalkozás mérete a nettó árbevétel nagysága alapján határozza meg. Azonban négy esetben a verseny érdemi érintettsége minden egyéb körülményre tekintet nélkül fennáll az adott kereskedelmi gyakorlat esetén:

  • ha országos médiaszolgáltatást végző médiaszolgáltatón keresztül valósul meg,
  • ha országos terjesztésű időszakos lap vagy legalább három megyében terjesztett napilap útján valósul meg,
  • ha a fogyasztók közvetlen megkeresésének módszerével végzett kereskedelmi gyakorlat legalább három megye fogyasztói felé irányul, vagy
  • ha az áru eladásának helyén alkalmazott eladásösztönző kereskedelmi gyakorlat legalább három megyében megszervezésre kerül.

Fontos kiemelni, hogy GVH határkörébe tartozó eljárás egyedi sérelmek, kifogások rendezésére nem alkalmas.

Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

A MEKH az energiát szolgáltató társaságok hatósági felügyeletét látja el, ennek körében minden olyan felmerülő esettel foglalkozik, amely a villamos- földgáz- és távhőszolgáltatók, illetve víziközmű-működtetési tevékenységet végző szervek valamint ezek fogyasztóinak kapcsolatában előfordul. Részt vesz a szolgáltató társaságok üzletszabályzatainak kialakításában, ellenőrzi az abban foglaltak betartását és megsértésük esetén bírságot szabhat ki.

Magyar Nemzeti Bank

mnb_uj

Az MNB feladat és hatáskörében vizsgálja a pénzügyi szervezetek működésére vonatkozójogszabályok és felügyeleti rendelkezések betartását, melyek megsértése esetén külön  jogszabályokban meghatározott intézkedési jogkörrel rendelkezik, valamint más hatáskörrel rendelkező szervnél eljárást kezdeményez. Fogyasztóvédelemi tevékenysége körében a hatásköre kiterjed a hitelintézetekre, a pénzügyi vállalkozásokra, a tőkepiaci felügyeletre, a biztosítóintézetekre és a biztosítási tevékenységekre, valamint a kockázati tőkebefektetésekre. Az MNB fogyasztóvédelmi eljárás keretei között ellenőrzi a pénzügyi szervezetek fogyasztókkal szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek (például:tájékoztatási szabályoknak), a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló rendelkezéseinek (például: megtévesztő tájékoztatás, agresszív gyakorlat), a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény rendelkezéseinek (például direktmarketing), az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló törvény rendelkezéseinek (például: elektronikus hirdetés) betartását és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) keretein belül, annak szervezeti egységeként működik a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ, mely a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök közvetlen irányítása alá tartozik. A központ fogadja a fogyasztók személyes és telefonos megkereséseit, ügyfélszolgálatot működtet a hatékony fogyasztói érdekérvényesülés jegyében.

pbt-logo

Szintén az MNB szervezetrendszerébe került a 2011-től működő Pénzügyi Békéltető Testület, mely szakmailag független testület, s amelynek tagjai az MNB alkalmazottai. Hatáskörébe a pénzügyi fogyasztói jogviták tartoznak. A kapcsolódó eljárás a fogyasztó kérelmére indul, és ingyenes. A vitarendezés során a Pénzügyi Békéltető Testület a felek közötti egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén pedig a pénzügyi szolgáltató alávetési nyilatkozatának meglététől függően kötelezést vagy ajánlást fogalmaz meg.

 

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Print

Feladatköre rendkívül szerteágazó. Országos laboratóriumhálózatot működtet, s irányítja többek között a növénytermesztéssel, az állattenyésztéssel, az állategészségüggyel, a talajvédelemmel, illetve az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos feladatokat, de a 3 takarmánybiztonság, a vadgazdálkodás, a halászat, az erdőgazdálkodás szintén hozzátartozik tevékenységéhez. A hivatal munkatársai ennek megfelelően növényvédelemmel, növényi termék ellenőrzéssel, agrárkörnyezet-védelemmel, borellenőrzéssel, borminősítéssel, állatvédelemmel és az agrárpiaci rendtartás működésének szervezésével és ellenőrzésével is foglalkoznak

ÁNTSZ

antsz logo

Szabálysértési hatóságként eljárva az ÁNTSZ hatáskörébe tartozik többek között a minőség tanúsítási kötelezettség megszegése, a jogosulatlan kereskedés, a vásári, piaci szabályok megszegése, a bizonylati fegyelem megszegése, az üzletkörbe nem tartozó árusítás.

NMMH

nmhh_logo_hun_2rgb

Fő feladata, hogy biztosítsa a média, az elektronikus hírközlési, postai és informatikai szolgáltatások piacainak törvényes és zavartalan működését. Hangsúlyt fektet ezen kívül a felhasználó ügyfelek érdekeinek fokozott védelmére. További feladata a tisztességes, hatékony verseny kialakítása és fenntartása, valamint a hírközlési szolgáltatók jogkövető magatartásának felügyelete. A hatóság részt vesz a fentieken kívül a médiaszabályozáshoz, elektronikus hírközléshez, postához és informatikához kapcsolódó nemzetközi szervezetek munkájában, kapcsolatokat épít és tart fenn az európai és Európán kívüli szabályozó szervezetekkel.

Más szervek

Ezen kívül vannak olyan közigazgatási hatóságok, mely nem kimondottan fogyasztóvédelmi célzattal jöttek létre, de a tevékenységük nyilvánvalóan e körbe is vonható. Például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számlaadási kötelezettség vizsgálata kihatással lehet a fogyasztói szerződésekre.

 Helyi önkormányzatok

A helyi önkormányzatok fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatát a fogyasztóvédelmi törvény feltételes módban határozza meg, emiatt a gyakorlatban kevéssé gyakori az aktív részvételük. Amennyiben az önkéntes részvételre mégis sor kerül, jelentős szerepet játszhatnak a fogyasztók oktatása, tájékoztatása, önszerveződéseinek, kollektív kezdeményezéseinek és az e célból létrejött társadalmi szervezetek működésének elősegítésében.

A képviselőtestület rendeletalkotási jogosultsága révén szabályozza a helyi fogyasztóvédelmi

alapkérdéseket, illetve ellátja a törvény által hatáskörébe utalt ármegállapítói feladatokat. A kereskedő az üzlet működési engedélyének kiadását az üzlet helye szerint illetékes jegyzőtől kérheti. Közterületen kihelyezett közérdekű közlemények nyelvi követelményeinek, valamint az üzlet elnevezésére vonatokozó szabályozás érvényesülését a helyi jegyző ellenőrzi. Ezen kívül feladatai közé tartozik a minőségi kifogásokkal, minőségtanúsítással, számlázással kapcsolatos és közérdekű panaszok intézése, illetve jogsértés észlelése esetén eljárást indít az illetékes hatóságnál.

 Társadalmi szervezetek- mint mi is

fk_headlogo

A fogyasztói érdekek védelmében jelentős szerepük van, a kimondottan e céllal létrehozott társadalmi szervezeteknek. Szerepkörük kiemelkedő a fogyasztók tájékoztatásában és a fogyasztói igények és jogok érvényesítésének elősegítésében. A fogyasztóvédelmi törvény alapján felhatalmazásuk van, arra is, hogy az érdekegyeztető fórumokon a fogyasztókat képviseljék, előzetesen véleményezzék a fogyasztókat érintő jogszabálytervezeteket, tagokat delegáljanak a békéltető testületek tagjai közé. Fogyasztóvédelmi eljárást, vizsgálatot kezdeményezhetnek, s akár a bíróság előtti közérdekű kereset benyújtására is lehetőségük van.

Egyéni jogsérelmek

Ha a fogyasztót valamilyen sérelem éri, nem csak az a célja általában, hogy a hatóságok felelősségre vonják a jogsértő vállalkozást, hanem egyéni problémájára is szeretne megoldást találni. Ennek módja az igazságszolgáltatás keretein belül keresendő.

Amennyiben tehát fennáll egy egyéni jogsérelem, lehetőségként áll a fogyasztók számára a Békéltető Testületi eljárás is a bírói út mellett.

Előzőeken túl a mediáció lehetősége a fogyasztó előtt, amelynek lényege az, hogy a felek egy harmadik személyt vonunk be a vitába, hogy segítsen megoldani azt.

Békéltető testület

Ezek az ún. alternatív vitarendezési fórumok az önkormányzatok által önkéntesen, az állam által ügyszámarányosan kötelezően támogatott fórumok, melyek a megyei (fővárosi) Kereskedelmi és Iparkamarák mellett működő független testületek.

Hatáskörükbe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy bírósági eljáráson kívüli rendezése. E körben fontos, hogy 2011. július 1. napjától a pénzügyi fogyasztói jogviták a Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe és illetékességébe tartoznak. Azaz a bankok, biztosítók, pénzügyi vállalkozások, pénztárak, befektetési szolgáltatók által a nyújtott szolgáltatással kapcsolatban, létrejött szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügyek bírósági eljáráson kívüli rendezése.

Az eljárás ingyenes és gyors, mivel főszabály szerint kérelem beérkezésétől számított 90 napon belül be kell fejezni. Az eljárás során a testület egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között, melynek tartalma nyilvánvalóan nem ütközhet jogszabályba.

A bíróság eljárása

Amennyiben a vállalkozó elutasítja a fogyasztó kérését egy keletkezett vitában és a békéltető testület előtt sem mutat együttműködő magatartást, akkor kizárólag a polgári bírósági úton való jogérvényesítés lehetősége marad a fogyasztó számára. A békéltető testület eljárásával szemben a bírósági út hosszadalmas, gyakran évekig is elhúzódhat, illetve további ellenérvként szokott felmerülni, hogy költséges. Azt azonban fontos leszögezni, hogy a bíróság döntése kötelező erővel bír a peres felek mindegyikére nézve.

Külföldi vásárlás esete

Mivel manapság nem ritka a külföldi vásárlással, szolgáltatások igénybevételével kapcsolatosan felmerülő fogyasztói panaszok száma sem, fontos kitérnünk arra is, hogy mi történik akkor, ha a felek különböző országok állampolgárai.

A határon átnyúló egyedi fogyasztói panaszok és jogviták rendezésének megkönnyítése érdekében az Európai Unió tagállamaiban, valamint Norvégiában és Izlandon felállításra kerültek a nemzeti Európai Fogyasztói Központok (ECC), amelyek együtt alkotják az Európai Fogyasztói Központok Hálózatát. Ez úgy működik, hogy ha például egy magyar fogyasztó a panaszát benyújtja a magyar fogyasztói központhoz, ők angol nyelvre történő fordítást követően a külföldi vállalkozás székhelye szerinti tagállamban működő fogyasztói központhoz továbbítják azt, majd a magyar központ rendszeresen tájékoztatja a fogyasztót ügyének állásáról.

Továbbá mérföldkőnek számít az is, hogy az idén elindított, az Európai Bizottság által létrehozott honlap útján, az online vásárláshoz kapcsolódó jogvitáik rendezésére mód van az interneten keresztül is.

miniszterium130718

A fogyasztók érdekében